Szövetkezet

A szövetkezet, mint szervezeti forma, a szocialista rendszer emlékei következtében negatív felhanggal szerepel. A szövetkezet jogi szempontból elismert szervezeti forma, amely nem csak a magyar jogrendszerben, de euróai szinten is szabályozott.

A szövetkezet a magyar törvény szerint „az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.”

Speciális formát jelent a szociális szövetkezet, amely abban különbözik a fentiekben megfogalmazott jellemzőktől, hogy a célja munkanélküli, illetve hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése illetve szociális helyzetük javításának elősegítése. A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a szociális szövetkezet megnevezést.

Az Alkotmány alapján az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, és elismeri ezek önállóságát. A szövetkezeti törvény szabályozza a szövetkezet alapítását [link], a szövetkezet szervezetét, a szövetkezet vezetését működését, felelősségét, egyesülését, szétválását, gazdasági társasággá való átalakulását, jogutód nélküli megszűnését, valamint tagjainak jogait, kötelezettségeit.

E szabályok egy része alkalmazandók a biztosító szövetkezetekre és a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményekre, de ezeknek működését külön törvény is szabályozza. A lakásszövetkezetekről szintén külön törvény rendelkezik.