Szövetkezet

Szövetkezet alapítás személyi feltételei

Szövetkezetet legalább hét alapító tag, részjegy jegyzésének kötelezettségével alapíthat. Iskolaszövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát. Az alapítók belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt lehetnek. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok együttesen nem haladhatják meg a taglétszám felét.

Szociális szövetkezetnek csak természetes személy tagjai lehetnek. Iskolaszövetkezet alapításához az oktatási intézmény alapító tagsága szükséges.

Természetes személyként szövetkezeti tag a nagykorú lehet (azaz aki már betöltötte a 18. életévét), vagy az a 14. életévét betöltött kiskorú, akinek törvényes képviselője ehhez hozzájárult. A szövetkezetbe tilos tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.

A szövetkezet alakuló közgyűlése

A szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. Az alakuló közgyűlés több feladatot is elvégez. Azaz megválasztja a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv két hitelesítőjét; kimondja a szövetkezet megalakulását és elfogadja az alapszabályát. Az alakuló közgyűlés állapítja meg, hogy a tagok a részjegytőke teljesítésére kötelezettséget vállaltak.

A közgyűlés dönt az ügyvezető elnök személyéről, illetve az igazgatóságának elnökéről és tagjairól, továbbá a felügyelő bizottság elnökéről és tagjairól. Megválasztja a szövetkezet könyvvizsgálóját, akinek működése a számviteli törvény vagy az alapszabály rendelkezéseivel kell, hogy összhangban legyen. Végül pedig megállapítja a fentiekben említettek díjazását.

A szövetkezet alakuló közgyűlése a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, az alapszabály elfogadásához azonban kell valamennyi alapító tag egyetértő szavazata. Emellett nyílt szavazással hozza meg, az igazgatóság elnökének, tagjainak (ügyvezető elnökének) és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása azonban titkos szavazással történik.

A részjegy pénzbeli ellenértékének alapításkori hányadát a bankszámlára történő befizetéssel, az alapítást követően pedig házipénztárba vagy bankszámlára való befizetéssel kell teljesíteni.

Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv két hitelesítője ír alá. Ekkor fogadják el az alapszabályt, amit minden tagnak alá kell írnia. Az alapszabályt és módosítását közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Ezt a szabályt kell alkalmazni a jegyzőkönyvbe foglalt alapszabály módosítás esetén is.

A szövetkezet alapszabálya

Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. Ennek tartalmaznia kell: a szövetkezet célját; a cégnevet, székhelyét, főtevékenységét, illetve az engedélyköteles tevékenységeket is; a részjegy névértékét, azok számát, a részjegytőke nagyságát. Az alapszabályban szerepelnek a szövetkezet tagjainak jogait és kötelezettségeit tartalmazó szabályok. Itt kapnak helyet a szövetkezet szervezetére és a közösségi alapra vonatkozó szabályok is.

A szövetkezet alapszabálya határozza meg a közgyűlés hatáskörét, összehívásának módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját, az igazgatóság létszámát, hatáskörét, az első igazgatóság elnökének és tagjainak nevét és lakóhelyét; az első felügyelő bizottság elnökének és tagjainak nevét és lakóhelyét; a szövetkezet működésének időtartamát, ha határozott időre alapítják illetve a kilépés bejelentésének feltételeit.

A szövetkezet alapszabálya rögzíti a szövetkezet képviseletének és cégjegyzésének módját; a tagfelvétel és kizárás szabályait; a pótbefizetés és a tagi kölcsön feltételeit, illetőleg a befektető tagra vonatkozó szabályokat, valamint a szövetkezet és a tag gazdasági együttműködésére vonatkozó feltételeket;

Szövetkezet alapítás: a szövetkezet nyilvántartásba vétele

A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül be kell jelenteni a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (adott esetben: fővárosi) bírósághoz, mint cégbírósághoz. A szövetkezet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően végezhet gazdasági tevékenységet.

A szövetkezet részjegytőkéjének rendelkezésre bocsátása a szövetkezet alapítás során

A tagok a részjegytőke alapszabályban meghatározott mértékét, de legalább harminc százalékát az alapítást követő 8 napon belül kötelesek befizetni, illetőleg a nem pénzbeli hozzájárulás teljes egészét szolgáltatni kell. A szövetkezetet csak a befizetési (szolgáltatási) kötelezettség teljesítését követően szabad bejegyezni. Aki e kötelezettségét határidőben nem teljesíti, nem válhat a szövetkezet tagjává. A cégbejegyzés során e személyt figyelmen kívül kell hagyni. A szövetkezet a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.

Ha a bíróság a szövetkezet bejegyzési kérelmét jogerősen elutasítja, a szövetkezet köteles a gazdasági tevékenységét megszüntetni. A tagok a szövetkezet jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni.

Ha valamely tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a szövetkezet e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.

Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály kivételt nem tesz, szövetkezet csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a szövetkezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szövetkezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.

Azok, akik a cégbejegyzés megtörténte előtt saját nevükben, de a szövetkezet javára eljártak, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a vállalt kötelezettségekért. A felelősség kizárása vagy korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.