Szövetkezet

A szövetkezet közgyűlése

A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: az alapszabály módosítása; az igazgatóság elnökének és tagjainak, valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjuk megállapítása; a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint döntés a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről.

A közgyűlés dönt a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról; az alapszabályban meghatározott esetekben a tag kizárása, illetőleg a tagot kizáró határozat felülvizsgálata.

A közgyűlés dönt vezető tisztségviselő elleni kártérítési per megindításáról, a belépésről, illetve a kilépésről, emellett dönt a szövetkezetet érintő legfontosabb kérdésekről, az egyesülésről, szétválásról, gazdasági társasággá történő átalakulásról, illetve a jogutód nélküli megszűnésről.

A közgyűlés hoz döntést a csődeljárási kérelem benyújtásáról, a felszámolás kezdeményezéséről, a befektető tagok felvételéről, illetve a pótbefizetés elrendeléséről, és mindarról, amit a törvény vagy alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. (A szövetkezetnél működhet küldöttgyűlés is.)

A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. Soron kívül pedig kötelező összehívni, ha olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, valamint, ha a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyelő bizottság írásban indítványozza. A közgyűlést (küldöttgyűlést) - ha az alapszabály eltérő helyet nem állapít meg - a szövetkezet székhelyén kell megtartani.

A közgyűlést az igazgatóság hívja össze, a napirend közlésével, a megjelölt időpont előtt legalább 15 nappal, írásban. Ha az alapszabály lehetővé teszi, a közgyűlést hirdetményi úton is össze lehet hívni, meghatározva a hirdetmény közzétételének helyét és idejét. A közgyűlési meghívónak vagy hirdetménynek tartalmaznia kell: a szövetkezet cégnevét és székhelyét; a közgyűlés időpontját és helyét; részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást; a közgyűlés napirendjét; határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét; a közgyűlés későbbi időpontban történő esetleges folytatásának időpontját.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ennek tartalmaznia kell: a közgyűlés megtartásának helyét, időpontját, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét. Tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképességének megállapításához szükséges adatokat, a közgyűlés napirendjének megállapítását, illetőleg azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek napirendre és a közgyűlés által meghozott döntéseket, illetőleg a szavazás eredményére vonatkozó adatokat; a közgyűlés által elutasított javaslatokat, valamint azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek a jegyzőkönyvbe vételét kérték.

A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok. A jegyzőkönyvet az alapszabályban a megválasztott levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két szövetkezeti tag írja alá. Bármely tag betekinthet a közgyűlés jegyzőkönyvébe és saját költségére kérheti az igazgatóságtól a jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását.

A szövetkezet küldöttgyűlése

Ha a szövetkezet tagjainak száma az ötszáz főt meghaladja, az alapszabály küldöttgyűlés működését írhatja elő. Ebben az esetben az alapszabály meghatározza a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját és megbízatásuk időtartamát, annak figyelembevételével, hogy a küldöttek létszáma ötvennél kevesebb nem lehet. A küldöttgyűlésen a szövetkezet bármely más tagja részt vehet.

A küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a határozatképességhez legalább a küldöttek kétharmadának a jelenléte szükséges, és az írásbeli szavazás nem alkalmazható, illetve határozatképtelenség esetén 15 napon belül újabb küldöttgyűlést kell összehívni.