Szövetkezet

A szövetkezet vezető tisztségviselői

A szövetkezet vezetését a vezető tisztségviselők látják el: az igazgatóság elnöke és tagjai, illetőleg az ügyvezető elnök.

A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselő a szövetkezet belső működése körében a szövetkezettel, illetve annak szerveivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.

Nem lehet vezető tisztségviselő: aki nem tagja a szövetkezetnek, illetőleg nem a jogi személy tag képviselője; akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett; akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek. Nem lehet tisztségviselő, akit valamely foglalkozástól jogerős ítélettel eltiltottak; aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet a cégjegyzékből megszüntetési eljárás során töröltek, vezető tisztségviselő volt; aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet felszámolási eljárás folytán megszüntettek, a felszámolást megelőző két évben vezető tisztségviselő volt, a felszámolás befejezésétől számított két évig.

A szövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, illetőleg az ügyvezető elnök nem lehet egyidejűleg a felügyelő bizottság tagja, valamint nem lehetnek tagjai, akik egymásnak a közeli hozzátartozói. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja.

A szövetkezet vezető tisztségviselője nem lehet vezető tisztségviselő a szövetkezettel azonos főtevékenységet végző gazdasági társaságban, szövetkezetben. Az alapszabály ettől is eltérhet.

A szövetkezet vezetői megbízásának megszűnése

Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása a megbízatás időtartamának lejártával; a vezető tisztségviselő halálával; lemondással; a közgyűlés általi visszahívással; a tagsági jogviszony megszűnésével, kivéve, ha a tisztség ellátásához tagsági jogviszony nem szükséges. Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása akkor is, ha az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg.

A szövetkezet igazgatósága

A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú igazgatóság végzi. Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett ügyvezető elnöki tisztséget rendszeresíthet, aki az igazgatóság hatáskörében jár el. Az igazgatóság elnökét és tagjait a közgyűlés az alapszabály rendelkezése szerint határozott időre választja.

Az igazgatóság elnöke és tagjai (az ügyvezető elnök) tekintetében a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja. Az igazgatóság határozatképes, ha a tagok kétharmada, de legalább két fő jelen van. Határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza meg. Az igazgatóság üléseit az elnök vagy az általa megbízott igazgatósági tag hívja össze. Az igazgatóság ügyrendjét maga állapítja meg.

Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelő bizottság hatáskörébe.

Az igazgatóság gondoskodik a közgyűlés összehívásáról, valamint a közgyűlési döntések előkészítéséről és végrehajtásáról. Köteles a tevékenységéről, a szövetkezet vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal a közgyűlésnek és három havonként a felügyelő bizottságnak beszámolni.

Mindemellett az igazgatóság köteles szabályzatot elfogadni a munkáltatói jogok gyakorlásáról.

A szövetkezet képviselete

A szövetkezetet az igazgatóság elnöke, valamint az igazgatóság tagjai képviselik harmadik személyekkel szemben, továbbá bíróságok és más hatóságok előtt. Az igazgatóság elnökének és az igazgatóság tagjának cégjegyzési joga önálló. Az igazgatóság által erre felhatalmazott munkavállalók cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírása szükséges.

Az alapszabályban meghatározott esetekben a közgyűlés határozata korlátozhatja az igazgatóság képviseleti jogát, a korlátozás harmadik személyekkel szemben hatálytalan. A korlátozás megsértéséből eredő károkért az igazgatóság tagjai a szövetkezettel szemben egyetemlegesen felelnek.

A szövetkezet felügyelő bizottsága

A közgyűlés az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú felügyelő bizottságot hoz létre, amelynek tagjait határozott vagy határozatlan időre választja. Húsz főnél kisebb taglétszámú szövetkezetnél az alapszabály lehetővé teheti, hogy felügyelő bizottság helyett a szövetkezet egyik tagja lássa el a felügyelő bizottság feladatait.

Iskolaszövetkezet esetén a felügyelő bizottságnak tagja az oktatási intézmény, továbbá az oktatási intézmény fenntartójának egy-egy képviselője. A felügyelő bizottság egy tagját közoktatási intézményben az iskolai, kollégiumi szülői szervezet jelölése alapján kell megbízni.

A felügyelő bizottság a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a szövetkezet irataiba betekinthet, felhívhatja az igazgatóságot, hogy az a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más szabályzatnak megfelelően járjon el, valamint indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a visszahívását, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását. Az fb összehívhatja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének, az igazgatóság jogszabályba ütköző vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan sértő működése esetén haladéktalanul összehívja a közgyűlést.

A felügyelő bizottság határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább két fő jelen van. Határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza meg. A felügyelő bizottság üléseit az elnök vagy az általa megbízott tag hívja össze. A felügyelő bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

A felügyelő bizottság a vezető tisztségviselőktől, a tagoktól, a munkavállalóktól a szövetkezet tevékenységéről felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás megadása nem tagadható meg. Az indokolatlanul késedelmes tájékoztatásból eredő kárért az érintett felel.

A felügyelő bizottság elnöke vagy az általa megbízott bizottsági tag a szövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A szövetkezet testületei és vezető tisztségviselői kötelesek a felügyelő bizottság indítványairól az alapszabályban meghatározott időn belül határozni, illetve állást foglalni. A felügyelő bizottság a tevékenységéről legalább évente egyszer beszámol a közgyűlésnek.

A szövetkezet könyvvizsgálója

A szövetkezet közgyűlése határozott vagy határozatlan időre könyvvizsgálót választ. Megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb, mint a szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolóját tárgyaló következő közgyűlésig terjedő időtartam.

Könyvvizsgálóvá az választható, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, meg kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét vagy munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős. A személyében felelős könyvvizsgáló helyettesítésére helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető.

A könyvvizsgálóval a megválasztását követő 30 napon belül a szövetkezet igazgatósága szerződést köt a könyvvizsgálói feladatok ellátására. A határidő eredménytelen elteltével a könyvvizsgáló megválasztása hatálytalanná válik.

A könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a szövetkezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, működésének eredményéről.

A könyvvizsgáló betekinthet a szövetkezet könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelő bizottság tagjaitól és a szövetkezet munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a szövetkezet bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja.

A könyvvizsgáló a közgyűlésen köteles részt venni, és részt vehet az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság ülésein.

A könyvvizsgáló feladataira egyebekben a könyvvizsgálói tevékenységre irányadó törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.